Kitért arra: a 75 évvel ezelőtti helyzettel ellentétben ma a magyar zsidóság - ha a közösség töredéke is egykori méretének –, de mégiscsak számottevő fővárosi közösségként éli mindennapjait. Megjegyezte: optimizmusra ad okot, hogy a The Jewish People Policy Institute jelentése szerint ma már a világon több zsidó ember él, mint a holokausztot megelőzően. Ugyanakkor hátradőlni sem szabad, hiszen a Nyugat-Európában egyre növekvő fenyegetettség és a zsidó közösségeket folyamatosan érő atrocitások aggodalomra is okot adnak – figyelmeztetett.
Reményei szerint azonban hosszú távon mindenki kiáll az igazi értékek mellett, és Magyarország szerint ilyen érték a nemzet, amelynek a zsidó közösség is része - tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Vince.
BZSIH: Két szelet rozskenyér mint fenséges lakoma
Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke felidézte: a pesti gettó kapuit a szovjet katonák nyitották ki, és a budapesti zsidóság örök hálával tartozik nekik ezért. Elmondta: 1945. január 18-án az akkor kilencéves édesapja egy Wesselényi utcai ház lépcsőházában szovjet katonákkal találkozott, és jelezte nekik, hogy a szemközti ház tetején ellenséges géppuskafészek van. A szovjet katonák az ő instrukciói alapján likvidálták a géppuskást. A katonáktól cserébe két szelet rozskenyeret kapott, amire úgy emlékezett, hogy ez a kenyér volt élete legfenségesebb lakomája.
Háromnegyed évszázad telt el a pesti gettó felszabadítása óta, és ahogy fogynak a túlélők, „ahogy halad az idő, úgy erősödik a kötelességünk, hogy őrizzük az áldozatok emlékét és ellenálljunk a felejtés növekvő nyomásának” – fogalmazott Mester Tamás.
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: 75 évvel ezelőtt 70 ezer üldözött zsidó élt a budapesti gettó falai között, és több mint 20 ezer zsidó bujkált rettegve szerte a városban. Legtöbbjük számára a Vörös Hadsereg érkezése és a gettó felszabadítása a haláltól való megmenekülést jelentette. Megemlítette, hogy a gettó területén született korábban Herzl Tivadar, a zsidó állam megálmodója, és a gettó felszabadulása után Budapestről is sokan mentek Izraelbe, hogy felépítsék a saját országukat. Azoknak, akik úgy döntöttek, hogy Magyarországon maradnak, szembe kellett nézniük a kommunizmus borzalmaival, mégis sikerült átmenteniük zsidó identitásukat a következő generációknak, így ma újra virágzó zsidó élet van Magyarországon.